A világ már nem olyan, amilyennek elképzeled. Változik – körülötted épp úgy, mint benned. Mindegy hogy címkézzük fel. Hívhatjuk klímaváltozásnak, az emberiség evolúciójának, valami nagyon átalakul. Várhatóan gyorsabban, mint ahogy azt reméltük.
Azt kérdezed, miért károgok?
Nos, a Titanicon is elég sokáig játszott a zenekar, kötelességtudó optimizmussal. Az anyai nagymamám is mindig mesélt azokról a napokról, amikor Európa bizonyos pontjain már tombolt a II. világháború, ám itthon még béke volt, és ők a nagyapámmal meg a barátaikkal szórakozni jártak, miközben olyan jövőt tervezgettek, aminek már semmi realitása nem volt.
Tanácsadóként megtehetném azt is, hogy úgy adok feloldozást neked a jelened alól, hogy visszamutogathass a szüleidre, a gyerekkorodra, vagy a saját kevésbé jó döntéseidre. Biztosan ezt szeretnéd? Így ugyanis beleragadsz egy olyan állapotba, ahonnan hátrányból startolsz majd, amikor fontos lesz, hogy minden erőforrásodat jól használd. Ha a múltadat próbálod kijavítani, átírni, magadat kérdőjelezed meg, hiszen azon akarsz változtatni, ami mostanra meghatároz téged.
Azért nem tetszik az, ami volt, mert valami optimális, netán tökéletes lehetőséghez hasonlítod. Így a tényleg megtörtént és a jobban szerettem volna, ha így vagy úgy történik meg között olyan hatalmas lesz a különbség, hogy a múltad feldolgozhatatlannak tűnik. Valójában már nem azzal van bajod, amit megéltél, azért haragszol, ami nem neked jutott.
Gondolkodjunk inkább egy kicsit másképp. Pont ott vagy, ahol lenned kell. Hiszen minden, amit átéltél, ami veled történt, vagy amit tettél, ide vezetett. Vedd észre, hogy folyamatosan változtál. Hatottál másokra, és ők is formáltak téged.
Ha pedig van bátorságod végre körbenézni, megérted majd azt is, miért fontos, hogy becsüld magad. Olyan világ jön, ahol majd gyors, és határozott döntésekre kényszerülsz. Ehhez nem árt tisztában lenned minden képességeddel, adottságoddal, és ezeket csúcsra kell járatnod ahhoz, hogy esélyed legyen. Építeni, kitartani, túlélni.
Minden egyes perc, amit mostantól a múltaddal töltesz, az esélyeidet csökkenti.
Gyűjtsd szelektíven a hulladékot, spórolj a vízzel, használj kevesebb műanyagot, mindezzel hozzáteszel a világ fennmaradásához. Ám ha közben nem bánsz jól magaddal, azaz nem vigyázol a testi, lelki egészségedre, és nem tanulsz meg taktikusan tervezni, mindez semmit nem ér.
Az erősek bírják a kihívásokat. A realisták képesek megoldásokat találni. A merészek tudnak kockáztatni. Mindegy merre változik a világ. Az elkerülhetetlentől nem érdemes félni. Ám felkészülhetsz a változásokra. Vedd észre végre, hogy te magad vagy a saját jövőd.
Féderer Ágnes
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
